- A Társulásról
- Települések
- Gazdaság
- Szabadidő
- Közösségek
- Közérdekű adatok
- Pályázatok
- Ügyfélfogadás
A Komárom-Esztergom megyei Neszmély község mintegy 1500 lelket számlál.
A település neve szláv személynévből magyar névadással keletkezett. (Jelentése: "aki nem bátor, aki félénk".)
A község területén az első nagyobb megtelepedés az újkőkor idején mutatható ki, melyről csiszolt kőszerszámok tanúskodnak. A bronzkori fémművesség jellegzetes tárgyait feltárt sírok őrizték meg. A kései vaskorban ide is elértek a nyugatról érkező kelta törzsek, s hozták magukkal a vaseszközök, a fazekaskorong és a pénzverés technikáját.
A római hódítás idején a kelta kultúrát átvevő illír származású azalus törzs székhelye a mai Dunaalmás-Neszmély környékén lehetett. A római limes katonai őrtornyainak (burgusok) egyike a községhez közeli Kalin-hegyen állt.
A magyar államalapítást követően a település első okleveles említése 1237-40 körülre tehető. Nagy Lajos király nevelője, Miklós mester, birtokot kap a falu határában. Zsigmond király mondhatja magáénak a települést 1412-ben. Zsigmondot Habsburg Albert követte a trónon. A törökök ellen harcba indult Albertet betegség miatt gyaloghintón szállították Budáról Bécsbe. A Neszmélynél tábort ütő királyt az emlékét őrző Király kútnál érte a halál 1439 októberében.
Hunyadi Mátyás emlékét őrzi a Neszmély és Almás közötti Akasztó-hegy. A szájhagyomány szerint a dunai rév bérlője magas árral zsarolta az utasokat s börtönbe vetette, sanyargatta azokat, akik nem fizették meg a törvényesnél magasabb árat. Mátyás király szegény tótnak öltözve bizonyosodott meg a révész gazságáról miután őt is a pincébe vetették. A király arannyal jutalmazta meg a neki ételt hozó asszonyt, ezzel felfedte kilétét és felakasztatta a révészt.
II. Ulászló oklevele szerint az áruikkal kereskedő neszmélyi polgárok nem állíthatók másutt bíróság elé, jószáguk el nem vehető. A lakosok ügyében csak a neszmélyi bíró és esküdtjei ítélkezhettek.
A törökök, első támadásuk idején, felégették a községet. A komáromi várkapitány tárgyalásokat folytatott a falu újbóli benépesítéséről. A 16. század közepén ismét lakottá vált, de Szinán pasa újra elpusztította és harminc éven át lakatlan helyként szerepelt az összeírásokban, csak a 17-18. században népesült be.
1855-ben a Zichy családtól a klosterneuburgi Szent Ágoston-kanonokrend vásárolta meg a neszmélyi ingatlanokat.
A vasútépítés 1888 szeptemberében érte el a falut, a tervezők helyi bejárásán figyelembe vették Neszmély kívánságát, mely szerint kapjon külön vasútállomást és az építkezés során erősítsék meg a Duna felőli védővonalat.
1922-ben a háborús években megszűnt téglagyár utódjaként kezdett el üzemelni Neszmély egyetlen komoly iparvállalata, a Hacker-féle téglagyár. 1936-ban az Olimposz hegyétől Berlinig futó atléták Neszmélyen is keresztülvitték az olimpiai lángot.
A világháborút követő béketárgyalások következtében a neszmélyi kertek alatt folyó Dunából államhatár lett, s bár az 1938-as revízió eredményeként Neszmély néhány évre megszűnt határfalu lenni, a második világháború győztes hatalmai 1945. május1-jén ismét a Dunát jelölték ki választóvonalnak.
A XVI. század elejéig római katolikus vallású magyar lakosság a rohamosan terjedő reformáció következtében megosztottá vált, Neszmély szinte homogén református faluvá lett. Csak a XVIII. századi német betelepítés során kerültek a községbe ? többségében házasság révén ? katolikus vallású polgárok.
A településre a Vág folyó mellől az 1895-ös évek tájékán érkező babtista konyhakertészek nemcsak friss áruikat hozták magukkal, hanem hitüket is. Ezen látogatások következtében alakult meg a Neszmélyi Babtista Gyülekezet, mely 1995-től saját lapot is megjelentet Szövétnek címmel.
Az 1990-es években a lendületet vevő szellemi és közösségi élet jeleként több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg helyi újságok: a Neszmélyi Kilátó és a Rákóczi Szövetség időszakos lapja, a Hídverő. Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szőlő. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott "Hídverő Napok" messze földről csábítják a vendégeket.
A kuriózumnak számító Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna hat kilométeres hosszban elnyúló szigetsorával, csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.
Partnerszervezet neve | Székhelye | Címe | Képviselő neve | Képviselő telefonszáma | Képviselő E-mail címe |
---|---|---|---|---|---|
Cseperedő Napköziotthonos Óvoda | Neszmély | Fő u. 205. | Laposa Róbertné | +36 34 451 768 | |
Launai Miklós Református Iskola | Neszmély | Petőfi S. u. 10. | Dörömbözy Margit | +36 34 451 765 | |
Neszmély Község Önkormányzata | Neszmély | Fő u. 129. | Janovics István | +36 34 451 778 | |
Neszmély Községért Közalapítvány | Neszmély | Fő u. 129. | Polóczné Brunner Marianna | +36 308 527 021 | |
Hordós László | Neszmély | 2544 Neszmély, Fő u. 91. | +36 70 543 674 | ||
Simon Ádám | Neszmély | 2544 Neszmély, Fő u. 74 | +36 30 542 394 | ||
Simon András | Neszmély | 2544 Neszmély, Fő u. 74 | +36 20 372 178 |