Neszmély

Sertésvölgyi pincesor

A falut már középkorban messze földön híressé tette Nagy-Somló, Korma és Meleges zöldesbe játszó, aranysárga bora. Jellegében a nevezetes rajnaira emlékezteti a jó italok kedvelőjét. A későbbi évszázadokban Neszmély adta a nevét a Komárom, Esztergom, Fejér, Győr és Veszprém megye egyes tájait magába foglaló borvidéknek. E bor beéréséhez négy-öt év kell, ám érdemes gondos kezeléssel kivárni ezt az időt, a türelmet meghálálja ízével, zamatával, tükrös tisztaságával s nem utolsósorban szállíthatóságával.

Király-kút

Albert Király 1439. október 27-én reggel 8-9 óra között, 42 éves korában Neszmélyen halt meg. Az utókor azt a forrást, amely mellett az uralkodó elhunyt, Albert király kútjának nevezte el. (A néphit azonban mind a mai napig azt tartja, hogy a király dinnyére ivott vizet és ezért kapott vérhasat. Ugyanis a hagyomány szerint a királyi karaván elvonultával a kút környékén rengeteg dinnyehéjat találtak a helybéliek.)

Baptista Imaház

Neszmélyre az 1895-ös évek táján a Vág mellől, Negyed községből érkezett a baptista misszió. Az ottani gyülekezetből konyhakertészek hozták terményeiket ladikkal, és a Duna menti településeken kikötve árusították a friss paprikát, paradicsomot, zöldségféléket. Ám nem csak ezeket hozták, hozták magukkal a Bibliát meg a hitet is.

Református Templom

Elfogadva a szakemberek véleményét megállapíthatjuk, hogy a mai református templomot Mátyás király nagy építkezéseinek idején XIV. századi alapokra építették. Abból, hogy 1404-ben Zsigmond király Neszmélyen tartózkodott, bizton következtethetünk arra, hogy a mai templom elődje már állt, s azt valószínűsíthetően 1396 táján kezdte építeni a birtokos Hancko család.

Katolikus templom

A neszmélyi katolikus templom és plébánia alapításának kezdetei a múlt homályába vesznek. Egyvalami biztosan megállapítható: III. Ince pápa 1216. június 13-án Perugiában kiadott oklevele, amelyben a pannóniai Szent Márton-monostor egyházait, birtokait és egyházjogi kiváltságait részletesen felsorolja és megerősíti, csak Almás Szent Lászlóról nevezett plébániáját és Fuzigteau (Füzitő) Szűz Mária-templomát említi.

Várhegy

Várrom a falutól délre a Várhegyen középkori eredetű; négyszögletes torony maradványa található, amely talán a Zsigmond király korából maradt öregtorony. Okleveleinkben nem szerepel, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük.

Oldalak